Előadás a felelős állattartásról:

Az Állatok Világnapja alkalmából a REX Kutyaotthon Alapítvány kollégája és Bütyök hívták fel a figyelmet a felelős állattartásra. A foglalkozás keretében beszélgettünk arról, mi mindent kell biztosítani házi kedvencünknek és hogyan kell bánnunk vele. Bütyök pedig ügyes mutatványokkal vett minket le a lábunkról.

Varga Zsuzsanna tanár

Iskolánkban idén is megemlékeztünk a 13 aradi tábornok és gróf Batthyány Lajos miniszterelnök mártírhaláláról. Koudela Judit tanárnő vezetésével a diákok tablót készítettek, s amikor a tanulók és a tanárok beléptek reggel az iskolába, halk zene és pislákoló mécses emlékeztette őket a szomorú eseményre.

9 tanuló a 11.a és b osztályból Aszódi Judit tanárnő kíséretében koszorúzáson vett részt  a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A megemlékezés 11.00 órakor kezdődött a Batthyány- mauzóleumnál.

A megemlékezést követően, 12.00 órakor vette kezdetét a „rendhagyó történelem óra”, ahol az emlékhelyekről, síremlékekről tudhattak meg értékes információkat a résztvevők. Megtekintették a Batthyány-mauzóleumot, a Deák-mauzóleumot, Bethlen István grófnak; Görgey Artúrnak; Jókai Mórnak; Andy Endrének, Mádl Ferencnek, Antall Józsefnek és az Aradi vértanúk özvegyeinek a sírját, valamint  az 56-os hősök sírkertjét.

Még léteznek csodák

2015. június hatodikán iskolánk három tanulója és segítőik megkísérelték a lehetetlent, amikor egy meteorológiai ballonszondát készültek felbocsájtani a fellegekbe. Kísérletük célja egy mintavétel volt a világűr határáról, hogy megtudják, mi alkotja légkörünk felső rétegeit, mely sok ember számára szinte teljesen üres.

Készülődésüket sok munka övezte, éjszakázások és tervezések, míg végül eljutottak a cél előtti lépésig, mesterművük útra engedéséhez. De csak egy lépés volt…

Az érzés, amikor a két óra hosszas, véget nem érő várakozás közben – mialatt a szonda emelkedett – a tudat, hogy hibát követtek el, belénk hasít, nem lehet könnyű. Szinte rögtön lehetett tudni, hogy a GPS rendszer nem úgy fog működni, ahogy eltervezték. A célt ugyan elérték, de annak gyümölcsét nem élvezhették, a ballon szonda érkezési helyét nem lehetett megmondani.

Szeptember ötödikén, csaknem három hónappal a kutatás szomorú vége után a Hunyadi Mátyás Vadásztársaság Vadászterületén, a Burok völgy határán, erdős területen találták meg az addigra a szélsőséges körülmények végett igencsak megviselt szondát. Burkolatán elhelyezett nyomtatványnak köszönhetően (melyből alig pár cafat maradt) sikeresen értesítették iskolánkat az előkerült tárgyról, melyet még aznap kézbesített megtalálója.

Sajnálatos módon a szonda mintavevő egységében elhelyezett érzékeny aerogél-lemez teljesen megrongálódott a hosszú idő során, így a kutatást semmiféleképpen nem lehetett folytatni.

Habár az eredmények nem születtek meg, a kutatás során szerzett tapasztalatok és élmények felbecsülhetetlenek lesznek résztvevő tanulóink számára. Nem minden nap küld az ember valamit a hétköznapi világunk peremére, az élmény pedig, melyet a szonda kamerája örökített meg csaknem 277 perces videó anyagban magáért beszél:

Kíváncsinak lenni nem könnyű. Emberi természetünkből adódik, hogy felteszünk bizonyos kérdéseket, de megválaszolásuk néha túllépi a határainkat. Mit tehet hát valaki, ha kíváncsisága és kérdéseinek nehézsége pont az ég felé nyújtózkodik… a szó szoros értelmében? A feladat valódi megoldását iskolánk három diákja találta meg, és nem máshoz, mint a tudományhoz fordultak. Történetünk a 11.a osztály három diákjával kezdődik, akik nem féltek belevetni magukat a tudományos közéletbe, mikor elindították saját, a magas légkört tanulmányozó kutatásukat. Céljuk azon alapult, hogy ha az ember véletlenül egy cikkbe botlik az interneten, miszerint a Föld felszíne felett keringő űrhajó ablakaira akár a szél is felfújhat algákat, a legegyszerűbb módszer ennek igazolására, ha felrepülünk oda, és mi magunk nézzük meg, vannak-e kósza porszemek a levegőben. A csapat úgy döntött, egy meteorológiai ballonszondát épít, hogy kiderítse. Bizony nehéz lehet elhinni, hogy ilyen fiatalon ilyen nagy fába vágják a fejszéjüket, de mindezek mellett pénzügyi támogatásra is sikeresen szert tettek, így könnyítve meg céljuk elérését. Kutatásukat az EMET (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő) Út a tudományhoz alprogram keretén belül támogatta.  A projekt végrehajtásában ötletet merítettek egy korábbi NASA misszióból, a Stardust űrszonda módszeréből, így feladatuk az lett, hogy eljuttassanak egy parányi aerogél mintát közel 40 kilométeres magasságba, majd onnan leejtve egy sugárhajtású repülőgép sebességével gyűjtsenek mintákat, majd azokat biztonságban visszahozzák ejtőernyővel a földre. Mindezek során új kivételes technológiákat próbáltak ki és hoztak is létre, csakúgy mint egy általuk készített merőben új hidrogén generátort, amit a ballon feltöltéséhez terveztek és az aerogélből készített mintavevő egységet egyebek közt, amik mind a fő cél mellett sikerültek. Az előbb említett technológiát például egy innovációs versenyen is szerepeltették, ahol dicséretben részesültek. Habár a sok tapasztalat, új ismeret mellett is a gyakorlati munkában, az iskolában tanultak alkalmazásában, ahogy sok esetben, egy kis – GPS – hiba rontotta el a végső felvonást, a minták megszerzése sajnos nem lett sikeres. A szonda a mai napig, egy ismeretlen tisztáson várja szerencsés megtalálóját, hogy megmutathassa, az elszántság az egekig röpítheti az embert.

Rokolya Balázs, Mazár Júlia, Balasi Balázs, Antal Erzsébet